A homokverem a mechanikus szennyvíztisztítási folyamat második tisztítási lépése, amelynek célja, hogy eltávolítsák a szennyvízből a kis méretű szárazanyagokat, például a homokot, a kavicsokat és az üvegdarabokat, valamint az olajat és a zsírt. Erre két különböző módszert használnak. A nem szellőztetett homokvermekben a homok és a többi részecske a szennyvíz áramlási sebességének csökkenése következtében leülepszik, és így kiszivattyúzható a verem aljáról. Az éghető olajak és zsírok a veremben maradnak. A szellőztetett homokvermekben felülről levegőt fújnak a verembe, ennek következtében az anyagok lesüllyednek, és a verem alján összegyűlnek. A mozgatható kaparóhídra szerelt homokszivattyúk felszívják az elvezetőben vagy a homokverem alján található tölcsérben felgyülemlett szennyeződésrészecskéket. Az olaj és a zsír a víz felületén gyűlik össze, ezek eltávolítása egy szívóeszközzel felszerelt oszcilláló felületi kaparó segítségével valósul meg. Mivel a zsír összegyűlik a mikroorganizmusokon, és gátolja azok anyagcseréjét (biológiai bomlását), a zsírt mindenképp még az eljárás biológiai fázisa előtt el kell távolítani. A zsír kezelését ezt követően, egy rothasztótérben oldják meg.
Ebben a tisztítási fázisban több feladatot is el kell végezni: A rendszernek pontosan és megbízhatóan észlelnie kell a kaparó hídjának véghelyzetét, hogy a megfelelő pillanatban váltson ellentétes mozgásirányra. Így elkerülhető a kaparó hajtásának károsodása. Ugyanakkor figyelni kell a szivattyúk forgási sebességét is, hogy észlelni lehessen, amennyiben idegen anyagok eltömődést okoznak. Ez azt jelenti, hogy a megoldásnak alkalmasnak kell lennie a problémák gyors észlelésére, és lehetővé kell tennie a korrekciós intézkedések elindítását: hogy például a rendszert át lehessen kapcsolni a pótszivattyúkra, vagy be lehessen állítani a karbantartási csapat automatikus értesítését. Ezenfelül mérni kell a homokverem alján lerakódott homok és egyéb szárazanyagok szintjét. Energiahatékonysági okokból fontos, hogy a homokszivattyúk csak akkor lépjenek működésbe, ha valóban szükség van rájuk.
Az önálló, a kapcsolóüzemű erősítőkkel együtt működő érzékelők megállapítják, majd továbbítják a kaparó pozícióját. A homokszivattyúk forgási sebességét a frekvenciaváltóval együtt működő különálló érzékelők figyelik. A lerakott homok szintjét a jeladó tápegységének segítségével lehet továbbítani a vezérlőpanelre. A gyár körülményeitől függően a moduloknál a K-rendszer termékcsaládból származó galvanikus leválasztókat vagy a K-rendszer és az SC-rendszer termékcsaládból származó jelformálókat is használunk.
A K-rendszer termékcsalád gyakorlatilag bármilyen jelhez és alkalmazási területhez megfelelő interfészmodulokat kínál, amelyek között egyszerű leválasztók és széles funkciókészlettel ellátott modulok egyaránt megtalálhatók. A Power Rail feladata, hogy ellássa tápfeszültséggel az eszközöket, és lehetővé teszi a gyűjtött hibaüzenetek használatát. A Power Rail egy betéttel ellátott DIN-sínből áll. A DIN-sínes kialakítás lehetővé teszi a különböző modulok csatlakoztatását, így alacsonyabb vezetékezési költségekkel számolhat. A K-rendszer termékcsalád számos globális jóváhagyással, többek között az összes jeltípusra vonatkozó SIL 3 tanúsítvánnyal rendelkezik. A mindössze 6 mm széles SC-rendszer modulok analóg és digitális mérési jelekhez is használhatók, modern áramköreik ráadásul minimális teljesítménydisszipációt kínálnak. Kompakt kialakításának köszönhetően az SC-rendszer ideális megoldás a gyár modernizálására, hiszen a kábelcsatornák közötti szűk helyekre is beszerelhető.