Fizikailag az érzékelő alapáramkörei alapvetően 2, 3 vagy 4 vezetékkel építhetők ki. Az érzékelők összekapcsolásakor néhány alapvető információt figyelembe kell venni.
Az induktív érzékelők más mechanikus vagy elektronikus kapcsolókkal párhuzamosan csatlakoztathatók. A következőket kell figyelembe venni.
Háromvezetékes érzékelők
Elvileg a háromvezetékes technológiájú induktív érzékelők a mechanikus kapcsolókkal vagy más érzékelőkimenetekkel párhuzamosan csatlakoztathatók. Az egyik kivételt a push/pull kimenettel rendelkező érzékelők jelentik. Az ilyen típusú érzékelő nem csatlakoztatható párhuzamosan sem érzékelőkhöz, sem mechanikus kapcsolókhoz.
Kétvezetékes érzékelők
Ha párhuzamosan több kétvezetékes érzékelőt csatlakoztat, akkor a maradékáramok összege átáramlik a terhelésen, és megakadályozhatja a terhelés kikapcsolását. Ez korlátozza a kétvezetékes technológiával párhuzamosan csatlakoztatott induktív érzékelők maximális számát.
Ha a kétvezetékes érzékelőket a mechanikus kapcsolókkal párhuzamosan csatlakoztatja, a terhelés rövid időre inaktívvá válhat.
Háromvezetékes érzékelők
A háromvezetékes érzékelők soros csatlakoztatása esetén az egyes érzékelők készenléti késleltetése miatt a reakcióidő megnő. Emellett a hátsó érzékelők tápfeszültsége a háromvezetékes érzékelők sorba kapcsolásakor, az érzékelő kimeneti fázisaiban bekövetkező feszöltségesés miatt mindig alacsonyabb. Egyetlen háromvezetékes érzékelő egy vagy több mechanikus érintkezővel való soros csatlakoztatása nem okoz problémát.
Kétvezetékes érzékelők
A kétvezetékes érzékelők soros csatlakoztatása általában kritikus. Minden egyes érzékelőnek speciális tápfeszültségre és tápáramra van szüksége a hibamentes működéshez. Ez nem mindig garantált, ha több kétvezetékes érzékelő van sorba kötve, és kiszámíthatatlan viselkedést eredményezhet.
Egyetlen kétvezetékes érzékelő egy vagy több mechanikus érintkezővel való soros csatlakoztatása nem okoz problémát. Az érzékelő készenléti késleltetését azonban figyelembe kell venni.
Megjegyzés: Általában azt javasoljuk, hogy az induktív érzékelők ne legyenek sorba kötve. A több érzékelő logikai modulokkal történő összekapcsolása a kiszámítható viselkedés és a megbízható működés szempontjából előnyösebb.
A kétvezetékes érzékelők sorosan működnek a csatlakoztatott terheléssel. Nincs külön csatlakozás a terhelő áramkörhöz és a kétvezetékes érzékelő tápfeszültségéhez.
A 3 vezetékes érzékelők tápellátók („PNP” típus) vagy süllyedők („NPN” típus), külön csatlakozókkal a tápellátáshoz és a kimenethez.
A négyvezetékes érzékelők az „E” érzékelőtípus (~háromvezetékes) közelítésérzékelői. Ezen érzékelők használatával minimálisra csökkenthető az érzékelőváltozatok száma, így csökkenthetők a tárolási költségeket.
Egyes érzékelők relékimenettel rendelkeznek. A relékimenettel rendelkező érzékelőket akkor használják, ha nagy terhelési áramra van szükség, és/vagy ha galvanikus szigetelésre van szükség az érzékelő áramköre és a terhelési áramkör között.